"Megjöttek az arabok" - jegyzi meg az egyszeri európai, a menedékkérők egy nagyobb csoportja láttán. De miből gondolja, hogy arabok? "Hát olyan barnák" - hangzik sokszor a nem túl szofisztikált magyarázat. A helyzet azonban egyáltalán nem ilyen egyszerű. Az új népvándorlás olyan népeket és országokat hoz testközelbe, amikről eddig gyakran semmit sem tudtunk, és valójában csak a töredéküket nevezhetjük arabnak. De a többiek kicsodák? És honnan jöttek?

Arab férfiak Szaúd-Arábiában

Az arab egy nagyon heterogén népcsoport, amelynek a tagjai a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek, az alábbi térképen is jelölt országokban. Az iszlám hódítások fénykorában a befolyásuk ennél sokkal nagyobb területre terjedt ki, részben ennek a következménye, hogy az alábbiaknál jóval több muszlim vallású ország van. 

Az Eurostat tavaly év végi felmérése szerint a legtöbb Európába érkező bevándorló az alábbi országokból jött:

1. Szíria
2. Afganisztán
3. Koszovó
4. Irak
5. Albánia
6. Pakisztán

Ezek közül az országok közül kettőben élnek arabok: Szíriában és Irakban.

Szíriában a lakosság 90%-a arab, 6%-a kurd, 2%-a örmény, 2%-a asszír. Az ország többségében szunnita muszlim, bár korábban 10% keresztény is élt itt, de az utóbbi évek konfliktusainak ők voltak a legfőbb áldozatai.

Szíriai arabok

Irakban a lakosság 75-80%-a arab, 15-20%-a kurd, 5%-a török, asszír, shabak, örmény. Az ország kb. 97%-ban iszlám vallású, ezen belül 60-65% síita, 35-40% szunnita.

Iraki arabok

A lakosság főleg keleten és délen síita, északon pedig szunnita. Irakban a kereszténység is nagyon hosszú történelmi múltra tekint vissza, habár az utóbbi években már csak néhány százaléknyi keresztény maradt az országban. Ezeket az ősi közösségeket azonban szinte teljesen felszámolta a háború, amelyben mindkét fél ellenségként tekintett a keresztényekre.

Az Iszlám Állam nevű gyilkos terrorhadsereg egyébként e két ország, Szíria és Irak a területén hozta létre "kalifátusát", azaz azt a területet, ahol rémuralmukat korlátlanul megvalósítják.

Pakisztán etnikailag igen sokszínű ország: többségében úgynevezett indo-árja és a török-iráni népcsoportok keverednek benne. A lakosság 44%-a pandzsábi, 15% pastu (pastun), 14% szindi, 8-10% szaraiki, 7% urdu, 2-3% pedig beludzsi. Ez a színes népesség vallásilag azonban nagyon is homogén: 97% muszlim (77% szunnita, 20% síita), 3% pedig hindu és keresztény - nekik azonban komoly üldöztetésben van részük.

Pakisztáni férfiak, hagyományos viseletben

Afganisztánban szintén sokféle etnikum él. A 42%-ot kiadó pastu a legnagyobb népcsoport, a szomszédos országokból pedig 27% tádzsik és 9% üzbég is került az országba. Ezen kívül még 9% hazara és néhány százaléknyi kisebb népcsoport is jelen van. Afganisztánt szinte teljesen muzulmánok lakják, 80% szunnita, 20% síita, egy kis részén pedig hinduk is élnek.

Pastu férfiak Afganisztánból

Egyébként Afganisztánban született a radikális, fegyveres tálib (tanítványt jelent) mozgalom is, akik  1996 és 2001 között az ország nagy részét uralták. A tálibok jelenleg az afganisztáni-pakisztáni határvidéken élnek, és mindkét ország ellen intéznek támadásokat.

Tálibok

Évek óta érkeznek menekültek ezen kívül Iránból is. Ebben az országban mindössze 3% arab él, a többség (51%) perzsa (ami az iráni korábban használt elnevezése Nyugaton), 24% azeri, 7% kurd és még több kisebb népcsoport képviselői is megtalálhatóak. A lakosság 90%-a a síita iszlámot vallja.

Fiatal irániak.

Az néhány külön posztot érdemelne, hogy melyik országból miért is érkeznek a bevándorlók. Az okok között vannak a síita-szunnita ellentétek, a szélsőségesen vallásos vezetés vagy a polgárháborús helyzet is. 

Az alábbi térképen az összes felsorolt ország megtalálható.