Mindössze másfél percbe kerül ezt megérteni. Lássuk csak!

Ha a magyar Országgyűlés hozza meg a végső döntést a Magyarországra betelepítendő menekültek számáról, és én ezzel a döntéssel elégedetlen vagyok, mert kevesebb, vagy több menekült betelepítését tartom helyesnek, elégedetlenségemet legkésőb 4 év múlva kifejezhetem azzal, hogy egy olyan pártra adom az országgyűlési választásokon egy olyan pártra adom a voksomat, amely az én álláspontomhoz minél inkább hasonlót képvisel. Ez elég egyszerű. De akár a 4 éves cikluson belül is nyomást helyezhetek a központi hatalomra tüntetések, sztrájkok, élőláncok, autósblokádok, polgári engedetlenségi mozgalmak szervezésével, népszavazások indítványozásával.

Ha azonban az Európai Unió hozza meg a végső döntést a Magyarországra betelepítendő menekültekkel kapcsolatban, és én elégedetlen vagyok ezzel, hová fordulhatok? Tudjuk-e egyáltalán, pontosan hol született a döntés? Ki a felelős érte? A szeptemberben elfogadott kvótát az Európai Unió Tanácsa hagyta jóvá. (Egy közbeszúrás: ne tévesszük össze az Európai Tanáccsal vagy az Európai Tanáccsal! Mert ez három különböző szervezet.) Szóval az Európai Unió Tanácsa. Ha megkérdeznénk találomra 10 járókelőt az utcán, hányan tudnák elmondani, hogy ez pontosan micsoda? Pedig elég fontos kérdésekben dönt a fejünk fölött! Ha esetleg te sem tudnád, itt a válasz (nem egyszerű):

Az Európai Unió Tanácsa a  tagállanok kormányainak minisztereiből áll, és az Európai Parlamenttel közösen alkotja az Európai Unió törvényhozó szervét. Vigyázat: nevezik Tanácsnak és Miniszterek Tanácsának is. Közbeszúrás: akkor most az Európai Parlamenttel milyen munkamegosztásban alkotják a törvényeket? Ezt a kérdést hagyjuk egyelőre nyitva, és térjünk vissza az előzőhöz. Tehát az Európai Unió Tanácsa. Jogilag a Tanács egy önálló személyiség, de gyakorlatilag több különböző Tanácsra van osztva, mindegyiknek saját működési területe van és a tagországok megfelelő miniszterei vesznek részt bennük. Jelenleg 10 ilyen testület van, ezeket most nem soroljuk fel. A Tanács és az egyes testületek elnöksége félévente változik. Az elnöki tisztet betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. A trió tagjai közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a területeket és lényeges kérdéseket, amelyekre a 18 hónapos időszak során kitüntetett figyelmet fordítanak. A jelenlegi triót Hollandia, Szlovákia és Málta elnöksége alkotja. 

A Tanács keretében vitatják meg és fogadják el az új uniós jogszabályokat. A Tanács az esetek többségében az Európai Parlamenttel közösen határoz azokon a szakpolitikai területeken, ahol az Unió kizárólagos vagy a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik. A Tanács ilyenkor az Európai Bizottság által benyújtott javaslatok alapján alkot jogszabályt. Több mint 150 munkacsoport és bizottság készíti elő a miniszterek munkáját, akik különböző tanácsi formációkban vizsgálják a javaslatokat. E munkacsoportok és bizottságok a tagállamok tisztviselőiből állnak. Miután a Tanács kézhez kapta a Bizottság javaslatát, a Tanács és a Parlament párhuzamosan vizsgálja a szöveget. Ezt a vizsgálatot „olvasatnak” nevezik. A Tanácsnak és a Parlamentnek összesen három olvasatra van lehetősége ahhoz, hogy megállapodjon egy jogalkotási javaslatról vagy elutasítsa azt. A javaslatot minden olvasat során három szinten vitatják meg a Tanácsban: munkacsoport; állandó Képviselők Bizottsága (Coreper); tanácsi formáció. Ez a három szint ide-oda küldözgetheti egymás között a javaslatott.

Ami a szavazást illeti: a Tanács egyhangúlag vagy minősített többséggel hozhat döntéseket. Az alkalmazott rendszer a konkrét ügytől függ: az alapító szerződések határozzák meg, milyen típusú döntésekhez milyen módszer kell. (Szóljon, akinek ez úgy összességében érthető!)

Ha nagyon elégedetlen vagyok egy döntéssel, amit az Európai Unió Tanácsa hoz, mit tehetek, hova fordulhatok...? 

Mérgemben belerúghatok a hűtőszekrénybe, körülbelül ennyi. 

Szóval van értelme a nemzetállamot súlyosan érintő kérdéseket egy ennyire átláthatatlan gigaszervezet hatáskörébe utalni?

Nincs.

Szóval van értelme elmenni a kvóta népszavazásra, és nemmel szavazni?

Van.

Ennyi.