A 4 legdurvább dokufilm Pakisztánról
Az ország, ami nem fogadja vissza menekültjeit
Ma mutatták be a még csak 18 éves Nobel-békedíjas Malala életéről szóló dokumentumfilmet. Közben Pakisztán már naponta szerepel a hírekben, legutóbb azzal sokkolva a Nyugatot, hogy nem hajlandó visszafogadni az EU-ból visszatoloncolt pakisztáni migránsokat. Savas támadások, meggyilkolt egészségügyi aktivisták, emberjogi harcosok: megdöbbentő dokumentumfilmeket gyűjtöttünk a világ egyik legsötétebb és legtitokzatosabb országáról.
Bár Magyarország sem szokott jól bánni a Nobel-díjasaival, azért lelőni legalább nem szoktuk őket, mint ahogy az a pakisztáni Malalával tették a tálibok, amiért fel mert szólalni a lányok tanuláshoz való jogáért.
A rendező saját bevallása szerint először játékfilmben gondolkodott, de amikor megismerte a csodálatos módon felépült pakisztáni lányt, rájött, hogy az ő erős személyisége vinni fogja az egész filmet. Malaláról forgatni ma már persze könnyű, hiszen az otthon életveszélynek kitett lány ma Birminghamben él családjával, polgári körülmények között. De mi a helyzet Pakisztánban, a hindu és a muszlim vallás gyilkos törésvonalában?
Pakisztán a világ 6. legnépesebb országa, és egyben a második legnagyobb muszlim közösséggel bíró ország - egyike azoknak az "isztán" végű országoknak, amiknek gyerekkorunkban legfeljebb a nevét tudtuk. Persze akkor még nem gondoltuk, hogy alig 50 év alatt háromszorosára dagad az ország népessége, és ezzel párhuzamosan tömegek indulnak meg Európa felé.
Savval leöntött pakisztáni asszony. Történetük Oscar-díjat kapott.
A pakisztániak az uniós menedékkérők hetedik legnagyobb csoportját adják. A múlt év második negyedéve és az idei év második negyedéve között összesen 25 395-en folyamodtak menedékjogért az unióban, az első körben pozitívan elbírált kérelmek aránya 28 százalék volt.
Saving Face- Arcmentés
Daniel Junge és Sharmeen Obaid Chino 2012-es megdöbbentő filmje savval leöntött pakisztáni nők sorsába nyújt betekintést. Pakisztánban gyakori, hogy ilyen brutális módon intézik el a konfliktusokat, vagy büntetnek meg lányokat, asszonyokat vélt bűneikért - akik egész életükre nyomorékok lesznek, gyakorlatilag elvesztik az arcuk egy részét, vagy akár az egész arcukat is a sérülésekben. Évente körülbelül 100 esetet jelentenek, de ennél sokkal több marad titokban: a rejtőzködő áldozatokat keresték fel a film készítői.
Pakistan's Hidden Shame - Pakisztán titkos szégyene
Sajnos szinte evidens, hogy a legfontosabb témák között van a nemi erőszak és a gyerekek molesztálása. Áldozatok, elkövetők, politikusok egyaránt megszólalnak. A főként Peshavarban forgatott film megdöbbentő feltételezése szerint a városban minden 10 utcagyerek közül 9 már kapcsolatba került pedofilokkal. Több "konszolidáltnak" tűnő férfi neve és arca felvállalásával becsléseket tesz a kamera előtt, hogy körülbelül hány kiskorú fiút erőszakolt meg az utóbbi években alkalmi szállásokon, moziban vagy buszon. Közben annak az elterjedt nézetnek is hangot adnak, hogy a feleség egy olyan "dolog", amit otthon tart az ember, nehogy megkörnyékezzék mások, ha túlságosan szép, ellenben egy kisfiút bárhová magával vihet, és gond nélkül "használhatja", ha kedve tartja. Nem véletlen, hogy a Britain's Channel 4 mutatta be tavaly a filmet: Nagy-Britanniában szintén aggasztóan gyakori a pakisztáni migránsok által elkövetett pedofil bűntények száma.
Every Last Child - Minden egyes gyerek
Vannak olyan országok, ahol felesleges a fikciós műfaj, a valóság is annyira hajmeresztő. Tom Roberts filmjében minden benne van, amitől akár hollywood-i kasszasiker is lehetne: gyilkos kór (a Pakisztánban reneszánszát élő járványos gyermekbénulás), veszélyeztetett egészségügyi aktivisták, gyilkosságok, beteg gyerekek. És mindez napjainkban: az Every Last Child 2014-ben jött ki. Még most sincs lejátszva a meccs, hogy vajon sikerül-e a szülők tiltakozása ellenére beoltani a pakisztáni gyerekeket a kór ellen, és így megelőzni, hogy hatalmas járvány törjön ki, Pakisztánnal a középpontban.
Flight of the Falcons - A solymok röpte
Zeph nővér története, aki egy vidéki iskolában több mint 200 lányt tanít, miközben saját keserű gyerekkori tapasztalataiból kiindulva küzd a nők és a kisgyermekek jogaiért. Ő maga az iskolában kislányként számos inzultust élt át, és tanárai részéről is elképesztő durvaságot tapasztalt. Ekkor döntötte el, hogy egy nap iskolát fog alapítani, ami sokáig megvalósíthatatlan álomnak tűnt. A film az Asia-Pacific Child Rights Award idei televíziós díjának egyik jelöltje.